Проблема балканських і турецьких впливів на генезу угорських гайдуків у XV– XVII ст.

  • Беата Варга доктор історичних наук (PhD), професор кафедри середньовічної та ранньомодерної історії Університету Сегеду (Угорщина)
Ключові слова: угорські гайдуки, Королівство Угорщина, Трансільванське князівство, турецьке завоювання, південні слов’яни

Анотація

У статті представлені результати вивчення балканських і турецьких впливів на походження угорського слова та угорської соціальної категорії «hajdú» (гайдук), а також різних етапів формування угорського гайдуцтва. Зроблено висновок про те, що відносно походження терміну  «hajdú» угорська історіографія пропонує кілька варіантів. Найбільш поширеною є така версія: спочатку гайдуками в основному називали південних слов’ян, котрі тікали від турецької окупації й принесли з собою в Угорщину цю назву і спосіб життя. Їхньому виникненню сприяв вакуум влади між Османською імперією та імперією Габсбургів, який утворився з XVI ст. в населених гайдуками прикордонних районах

Завантаження

##plugins.generic.usageStats.noStats##

Посилання

Perjés G. A hajdúkutatás jelentősége // A hajdúk a magyar történelemben. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 1966. 10 szám. O. 38.

Monumenta Hungariae historica II. Scriptores. Pest, 1857. VII. O. 55, 65, 167.

Komáromy A. Rhédey Ferenc váradi kapitány // Hadtörténelmi közlemények, 1894. O. 5–6.

Rókay P. A szerbek betelepülése Magyarországra a XV. században // A szerbek Magyarországon / Szerk. Zombori István. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 1991. O. 51–53; Szakály F. Szerbek Magyarországon – szerbek a magyar történelemben //A szerbek Magyarországon / Szerk. Zombori István. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 1991. O. 112–113.

Takáts S. A magyar gyalogság megalakulása. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1908. O. 8–9.

Győrffy I. A hajdúk eredete. Hajdúnánás: Hajdúnánási Újság, 1938. O. 3–4; Császár E. A Hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen: Studium, 1932. O. 8; Balogh I. Hajdúság. Budapest: Gondolat Kiadó, 1969. O. 7–8.

Szabó I. A hajdúk 1514-ben // Századok. 1950. 84. O. 189–196.

Данко И. К проблематике венгерского слова hajdú «гайдук» // Studia Slavica.1960. № 6. С. 184–185.

Там же. С. 187.

Nagy L. Hajúdvitézek. Budapest: Kossuth Könyviadó, 1986. O. 17.

Dankó I. A hajdúság eredete // A hajdúk a magyar történelemben. Debrecen: Déri Múzeum, 1969. O. 11–12; Nyakas M. A bihari kishajdú városok története. Debrecen: Kaligráf 2000, 2005. O. 40.

Ivanics M. Anmerkungen zur Etymologie hajdú „heiduck” // Acta Orientalia Scientiarum Hungaricae. 1995. XLVIII(3). S. 401–402.

Orosz I. Bocskai István és a hajdúk // Kisebbségkutatás. 2004. № 3. URL: http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/index.php?lap=1. (дата обращения: 05. 11. 2016)

Rácz I. A hajdúk a XVII. században. Debrecen: KLTE, 1969. O. 23–24.

Nagy L. Hajdúvitézek. Budapest: Kossuth Kiadó, 1986. O. 19.

Nagy L., Nyakas M. Hajdútisztesség tüköre // Studia oppidorum haidonicalium. 2001. № 7. O. 18.

Dudás Gy. A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged: Engel Adolf, 1887. O. 98.

Papp K. A bihari hajdútelepek küzdelme a privilégiumok megtartásáért – visszaszerzéséért // Rendi társadalom – polgári társadalom. № 5. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1994. O. 305.

Magyar Törvénytár. 1000–1526. évi törvényczikkek. Szerk: Márkus Dezső LX. És LXI. törvényckkelyek 733.

Acsády I. Magyarország Budavár visszafoglalása korában. Budapest: Méhner Vilmos, 1888. O. 106.

Makkai L. A kuruc nemzeti összefogás előzményei. Budapest: Akadémiai kiadó, 1956. O. 136

Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei / Szerk.: Szilágyi Sándor. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1879. O. 34, 155–156.; Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VIII (1621–1629) // Monumenta Hungariae Historica / Szerk.: Szilágyi Sándor. Buda-Pest: Magyar Tudományos Akadémia, 1882. O. 317.

Nagy L. Hajdúvitézek. Budapest: Kossuth Kiadó, 1986. O. 7.

Papp S. Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben // Századok. 2008. № 4. O. 810, 845; Nyakas M. Nagy András Hajdúgenerális. Biharnagybajom: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 2012. O. 11; Nyakas M. A második hajdúfelkelés (1607–1608) // Báthory Gábor és kora / Szerk.: Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila. Debrecen: Debreceni Egyetem, 2009. O. 333.

Nyakas M. Báthory Gábor hajdúpolitikája // Báthory Gábor és kora (Szerk.:Papp Klára,Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila) Debrecen: Debreceni Egyetem, 2009. O. 365.

Czigány I. Hajdútelepítések és a militarizált társadalom megerősödése a Tiszántúlon a 17. század első felében // Studia Caroliensa. 2006. № 1. O. 121.

Nyakas M. A hajdúk letelepítése Böszörményben // Hajdúsági Közlemények. 1984. № 13. O. 50.

Dudás Gy. A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged: Engel Adolf, 1887. O. 99.

Poór J. A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete (1607–1720) // Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok közleményei. 1967. № 9. O. 9–11.

Данко И. К проблематике венгерского слова hajdú «гайдук». С. 178.

Dudás Gy. A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged: Engel Adolf, 1887. O. 7.

Nyakas M. Nagy András Hajdúgenerális. Biharnagybajom: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 2012. O. 11; Nyakas M. A második hajdúfelkelés (1607–1608) // Báthory Gábor és kora / Szerk.: Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila. Debrecen: Debreceni Egyetem, 2009. O. 333.

Rácz I. A hajdúk a XVII. században. Debrecen: KLTE, 1969. O. 41.
Опубліковано
2019-09-24
Як цитувати
Варга, Б. (2019). Проблема балканських і турецьких впливів на генезу угорських гайдуків у XV– XVII ст. Дриновський збірник, 10, 431-437. https://doi.org/10.7546/DS.2017.10.43