The Problem of the Balkan and Turkish Influences on the Appearance of the Hungarian Hajduks in 15th-17th centuries
Keywords:
Hungarian haiduks, Principality of Transylvania, Turkish invasion, South Slavs
Abstract
The article is devoted to the results of the study of Turkish and Balkan influences on the appearance of the Hungarian expression and social category of „Hajduks” as well as the specific phases of the development of Hungarian Hajduks. We can conclude that there are sevaral theories in Hungarian historiography in connection with the development of the term „Hajduks”. The most popular explanation is that in the beginning the South Slavs who escaped Turkish occupation and brought their name and specific way of life with them to Hungary were called Hajduks. The emergence of Hajduks can be traced since Turkish threat. The power vacuum that developed between the Ottoman Empire and Habsburg Empire in the sixteenth century contributed to the appearance of the Hungarian Hajduks in the borderland regions that they settled
Downloads
Download data is not yet available.
References
Perjés G. A hajdúkutatás jelentősége // A hajdúk a magyar történelemben. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 1966. 10 szám. O. 38.
Monumenta Hungariae historica II. Scriptores. Pest, 1857. VII. O. 55, 65, 167.
Komáromy A. Rhédey Ferenc váradi kapitány // Hadtörténelmi közlemények, 1894. O. 5–6.
Rókay P. A szerbek betelepülése Magyarországra a XV. században // A szerbek Magyarországon / Szerk. Zombori István. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 1991. O. 51–53; Szakály F. Szerbek Magyarországon – szerbek a magyar történelemben //A szerbek Magyarországon / Szerk. Zombori István. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 1991. O. 112–113.
Takáts S. A magyar gyalogság megalakulása. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1908. O. 8–9.
Győrffy I. A hajdúk eredete. Hajdúnánás: Hajdúnánási Újság, 1938. O. 3–4; Császár E. A Hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen: Studium, 1932. O. 8; Balogh I. Hajdúság. Budapest: Gondolat Kiadó, 1969. O. 7–8.
Szabó I. A hajdúk 1514-ben // Századok. 1950. 84. O. 189–196.
Данко И. К проблематике венгерского слова hajdú «гайдук» // Studia Slavica.1960. № 6. С. 184–185.
Там же. С. 187.
Nagy L. Hajúdvitézek. Budapest: Kossuth Könyviadó, 1986. O. 17.
Dankó I. A hajdúság eredete // A hajdúk a magyar történelemben. Debrecen: Déri Múzeum, 1969. O. 11–12; Nyakas M. A bihari kishajdú városok története. Debrecen: Kaligráf 2000, 2005. O. 40.
Ivanics M. Anmerkungen zur Etymologie hajdú „heiduck” // Acta Orientalia Scientiarum Hungaricae. 1995. XLVIII(3). S. 401–402.
Orosz I. Bocskai István és a hajdúk // Kisebbségkutatás. 2004. № 3. URL: http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/index.php?lap=1. (дата обращения: 05. 11. 2016)
Rácz I. A hajdúk a XVII. században. Debrecen: KLTE, 1969. O. 23–24.
Nagy L. Hajdúvitézek. Budapest: Kossuth Kiadó, 1986. O. 19.
Nagy L., Nyakas M. Hajdútisztesség tüköre // Studia oppidorum haidonicalium. 2001. № 7. O. 18.
Dudás Gy. A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged: Engel Adolf, 1887. O. 98.
Papp K. A bihari hajdútelepek küzdelme a privilégiumok megtartásáért – visszaszerzéséért // Rendi társadalom – polgári társadalom. № 5. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1994. O. 305.
Magyar Törvénytár. 1000–1526. évi törvényczikkek. Szerk: Márkus Dezső LX. És LXI. törvényckkelyek 733.
Acsády I. Magyarország Budavár visszafoglalása korában. Budapest: Méhner Vilmos, 1888. O. 106.
Makkai L. A kuruc nemzeti összefogás előzményei. Budapest: Akadémiai kiadó, 1956. O. 136
Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei / Szerk.: Szilágyi Sándor. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1879. O. 34, 155–156.; Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VIII (1621–1629) // Monumenta Hungariae Historica / Szerk.: Szilágyi Sándor. Buda-Pest: Magyar Tudományos Akadémia, 1882. O. 317.
Nagy L. Hajdúvitézek. Budapest: Kossuth Kiadó, 1986. O. 7.
Papp S. Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben // Századok. 2008. № 4. O. 810, 845; Nyakas M. Nagy András Hajdúgenerális. Biharnagybajom: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 2012. O. 11; Nyakas M. A második hajdúfelkelés (1607–1608) // Báthory Gábor és kora / Szerk.: Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila. Debrecen: Debreceni Egyetem, 2009. O. 333.
Nyakas M. Báthory Gábor hajdúpolitikája // Báthory Gábor és kora (Szerk.:Papp Klára,Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila) Debrecen: Debreceni Egyetem, 2009. O. 365.
Czigány I. Hajdútelepítések és a militarizált társadalom megerősödése a Tiszántúlon a 17. század első felében // Studia Caroliensa. 2006. № 1. O. 121.
Nyakas M. A hajdúk letelepítése Böszörményben // Hajdúsági Közlemények. 1984. № 13. O. 50.
Dudás Gy. A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged: Engel Adolf, 1887. O. 99.
Poór J. A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete (1607–1720) // Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok közleményei. 1967. № 9. O. 9–11.
Данко И. К проблематике венгерского слова hajdú «гайдук». С. 178.
Dudás Gy. A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged: Engel Adolf, 1887. O. 7.
Nyakas M. Nagy András Hajdúgenerális. Biharnagybajom: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 2012. O. 11; Nyakas M. A második hajdúfelkelés (1607–1608) // Báthory Gábor és kora / Szerk.: Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila. Debrecen: Debreceni Egyetem, 2009. O. 333.
Rácz I. A hajdúk a XVII. században. Debrecen: KLTE, 1969. O. 41.
Monumenta Hungariae historica II. Scriptores. Pest, 1857. VII. O. 55, 65, 167.
Komáromy A. Rhédey Ferenc váradi kapitány // Hadtörténelmi közlemények, 1894. O. 5–6.
Rókay P. A szerbek betelepülése Magyarországra a XV. században // A szerbek Magyarországon / Szerk. Zombori István. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 1991. O. 51–53; Szakály F. Szerbek Magyarországon – szerbek a magyar történelemben //A szerbek Magyarországon / Szerk. Zombori István. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 1991. O. 112–113.
Takáts S. A magyar gyalogság megalakulása. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1908. O. 8–9.
Győrffy I. A hajdúk eredete. Hajdúnánás: Hajdúnánási Újság, 1938. O. 3–4; Császár E. A Hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen: Studium, 1932. O. 8; Balogh I. Hajdúság. Budapest: Gondolat Kiadó, 1969. O. 7–8.
Szabó I. A hajdúk 1514-ben // Századok. 1950. 84. O. 189–196.
Данко И. К проблематике венгерского слова hajdú «гайдук» // Studia Slavica.1960. № 6. С. 184–185.
Там же. С. 187.
Nagy L. Hajúdvitézek. Budapest: Kossuth Könyviadó, 1986. O. 17.
Dankó I. A hajdúság eredete // A hajdúk a magyar történelemben. Debrecen: Déri Múzeum, 1969. O. 11–12; Nyakas M. A bihari kishajdú városok története. Debrecen: Kaligráf 2000, 2005. O. 40.
Ivanics M. Anmerkungen zur Etymologie hajdú „heiduck” // Acta Orientalia Scientiarum Hungaricae. 1995. XLVIII(3). S. 401–402.
Orosz I. Bocskai István és a hajdúk // Kisebbségkutatás. 2004. № 3. URL: http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/index.php?lap=1. (дата обращения: 05. 11. 2016)
Rácz I. A hajdúk a XVII. században. Debrecen: KLTE, 1969. O. 23–24.
Nagy L. Hajdúvitézek. Budapest: Kossuth Kiadó, 1986. O. 19.
Nagy L., Nyakas M. Hajdútisztesség tüköre // Studia oppidorum haidonicalium. 2001. № 7. O. 18.
Dudás Gy. A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged: Engel Adolf, 1887. O. 98.
Papp K. A bihari hajdútelepek küzdelme a privilégiumok megtartásáért – visszaszerzéséért // Rendi társadalom – polgári társadalom. № 5. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1994. O. 305.
Magyar Törvénytár. 1000–1526. évi törvényczikkek. Szerk: Márkus Dezső LX. És LXI. törvényckkelyek 733.
Acsády I. Magyarország Budavár visszafoglalása korában. Budapest: Méhner Vilmos, 1888. O. 106.
Makkai L. A kuruc nemzeti összefogás előzményei. Budapest: Akadémiai kiadó, 1956. O. 136
Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei / Szerk.: Szilágyi Sándor. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1879. O. 34, 155–156.; Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VIII (1621–1629) // Monumenta Hungariae Historica / Szerk.: Szilágyi Sándor. Buda-Pest: Magyar Tudományos Akadémia, 1882. O. 317.
Nagy L. Hajdúvitézek. Budapest: Kossuth Kiadó, 1986. O. 7.
Papp S. Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben // Századok. 2008. № 4. O. 810, 845; Nyakas M. Nagy András Hajdúgenerális. Biharnagybajom: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 2012. O. 11; Nyakas M. A második hajdúfelkelés (1607–1608) // Báthory Gábor és kora / Szerk.: Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila. Debrecen: Debreceni Egyetem, 2009. O. 333.
Nyakas M. Báthory Gábor hajdúpolitikája // Báthory Gábor és kora (Szerk.:Papp Klára,Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila) Debrecen: Debreceni Egyetem, 2009. O. 365.
Czigány I. Hajdútelepítések és a militarizált társadalom megerősödése a Tiszántúlon a 17. század első felében // Studia Caroliensa. 2006. № 1. O. 121.
Nyakas M. A hajdúk letelepítése Böszörményben // Hajdúsági Közlemények. 1984. № 13. O. 50.
Dudás Gy. A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged: Engel Adolf, 1887. O. 99.
Poór J. A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete (1607–1720) // Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok közleményei. 1967. № 9. O. 9–11.
Данко И. К проблематике венгерского слова hajdú «гайдук». С. 178.
Dudás Gy. A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged: Engel Adolf, 1887. O. 7.
Nyakas M. Nagy András Hajdúgenerális. Biharnagybajom: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 2012. O. 11; Nyakas M. A második hajdúfelkelés (1607–1608) // Báthory Gábor és kora / Szerk.: Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila. Debrecen: Debreceni Egyetem, 2009. O. 333.
Rácz I. A hajdúk a XVII. században. Debrecen: KLTE, 1969. O. 41.
Published
2019-09-24
How to Cite
Варга, Б. (2019). The Problem of the Balkan and Turkish Influences on the Appearance of the Hungarian Hajduks in 15th-17th centuries. Drinovsky Sbornik, 10, 431-437. https://doi.org/10.7546/DS.2017.10.43
Section
Статті
