Розміри периферізації з точки зору політики розвитку на прикладі угорської периферії, округ Енкс
Анотація
Протягом останніх десятиліть багато фінансової та інших видів підтримки були витрачені на відновлення периферії як для міжнародного (європейського), так і для державного політичного розвитку. Проте ці зусилля насправді часто не можуть повернути назад відсталість найбільш неблагополучних районів. Таким чином, проблема периферії є важливим предметом сучасних географічних досліджень. У цій статті ми прагнемо проаналізувати різні грані периферізації (просторова маргіналізація). Це ключове питання, які особливості приховуються за відновленням провінцій.
Згідно з деякими критичними неомарксистськими підходами, периферійне існування – це не визначена ситуація, «периферія як доля» (Kühn, М. 2014 року), а результат динамічних процесів, зворотна периферізація. Периферія не повинна обов'язково залишатися периферією. Відповідно до нашого досвіду, заснованого на прикладі реальної угорської периферії, округу Енкс з типовим шляхом розвитку, ми хотіли б звернути увагу на характерні особливості площі і розмірів периферійного простору. Стверджується, що існує два типи периферізації; процеси, породжені просторовими (потенціал) і локальними причинами. Перше неминуче через його географічні рамки; політика розвитку навряд чи може з цим щось зробити, тільки намагаючись зменшити, компенсувати початкові недоліки, наприклад інфраструктурні інвестиції, які мають величезні соціальні витрати. Проте регіональна політика може вплинути на друге – місцеві причини. Навіть відносно невеликий район може бути неоднорідним на внутрішньорегіональному рівні з точки зору периферії. Крім того, відставання варіюється і в різних вимірах. Успіх де-периферізації залежить від деяких місцевих факторів (наприклад, творче використання підтримки і систематична політика врегулювання місцевими мерами). Однак структурні невідповідності (наприклад, неадекватна політика розвитку як здатність поглинати підтримку) також відіграють вирішальну роль у відтворенні периферії.
Завантаження
Посилання
Beluszky, P. (1979). Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településeinek típusai (Településformáló folyamatok a megye falusi térségeiben). Földrajzi Értesítő, 28 (3-4), 339-370.
Beluszky, P., Sikos, T.T. (1982). Magyarország falutípusai. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutató Intézet.
Beluszky, P., Sikos, T.T. (2007). Változó falvaink a magyarországi falvak típusai a harmadik évezred kezdetén. Tér és Társadalom, 21(3), 1-29.
Balogh, P. (2012). Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? – Az EU-források felhasználásának gazdaságszociológiai elemzése, PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitika Intézet, 284.
Bernt, M., Bürk, T., Kühn, M., Liebmann, H., Sommer, H. (2010). Stadtkarrieren in peripherisierten Räumen. Problemstellung, theoretische Bezüge und Forschungsansatz. Working Paper. Leibniz-Institut für Regionalentwick-lung und Strukturplanung. Erkner.
Benedek, J., Moldovan, A. (2015). Economic convergence and polarisation: towards a multi-dimensional approach. Hungarian Geographical Bulletin, 64(3), 187-203.
Bernt, M., Liebmann, H. (2013). Peripherisierung, Stigmatisierung, Abhängigkeit? Deutsche Mittelstädte und ihr Umgang mit Peripherisierungsprozessen. – Wiesbaden: Springer.
Csatári, B. (2000a). Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására. In: Dövényi Z. (szerk.): Alföld és nagyvilág, Tanulmányok Tóth Józsefnek. Budapest: MTA FKI, 151-168.
Csatári, B. (2000b). A magyarországi kistérségek vidékiség-kritériumai – Magyarország területi szerkezete és foly-amatai az ezredfordulón. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 193-217.
Csatári, B. (2004). A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. Tér és Társadalom, 18(6), 532-543.
Csatári, B., Farkas, J. (2006). A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása, különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira. Tér és Társadalom, 20(4), 97-109.
Dövényi, Z. (2010). Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Intézet, Budapest.
Enyedi, Gy. (1977). A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon. Földrajzi Értesítő, 26(1), 67-85.
ESPON (2013). Inner Peripheries: a socio-economic teritorial specificity. Geographic specificities and Development Potentials in Europe. Applied research final report 14/01/2013. ESPON, University of Geneva. (https://www.espon.eu/export/sites/default/Documents/Projects/AppliedResearch/GEOSPECS/FR/GEOSPECS_Final_Report_inner_peripheries_v14.pdf)
Farkas, T. (2001). Együttélés a Kegyetlen térségében. Budapest: Pro Professione Közhasznú Társaság, 23.
Farkas, T. (2002). Helyi társadalom a Kegyetlen kistérségben. A Falu (3), 42-49.
Fertő, I., Varga, Á. (2015). A jóllét területi különbségei Magyarországon: egy lehetséges térségfejlettségi index alkalmazása. Statisztikai Szemle, 92(10), 1-18.
Fisher-Tahir, A., Naumann, M. (eds.) (2013). Peripheralization. The Making of Spatial Dependencies and Social Injustice. – Springer VS.
G. Fekete É. (2001). Aprófalvak az ezredfordulón. A Cserehát–Hernád–Bódva vidék. In: Dormány G. – Kovács F. – Péti M. – Rakonczai J. (szerk.): A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Földrajzi Konferencia, Szeged, 1-15.
Jablonszky, Gy. (2011). Területi forrásallokációs vizsgálatok. Tematikus füzetek, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Monitoring Főosztály. – Budapest: NFÜ.
Jeney, L. (2007). Dualitások az Európai Unió nagyváros hálózatának fejlettségében az ezredfordulón. Tér és tár-sadalom, 21(4), 155-178.
Jeney, L. (2014). Geographic Differences in the Long-term Demographic Processes of the Settlements of the North Hungarian Border Region. Cross-Border Review, 1(1), 37-53.
Jeney, L., Varga, Á. (2016). A felzárkóztatás eredményei és kudarcai az Encsi járásban. Területi Statisztika, 56(2), 183-208.
Karácsonyi, D. (2008). A kelet-európai sztyep és a magyar Alföld mint frontier területek. Földrajzi Értesítő LVII. évf. 1-2. füzet. pp. 185-211.
Keim, K-D. (2006). Peripherisierung ländlicher Räume. Essay. Aus Politik und Zeitgeschichte, 37, 3-7.
Keim, K-D. (2007). Regionalpolitische Antworten auf die Peripherisierung ländlicher Räume. Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften: Berichte und Abhandlungen, 13, 35-42.
Kovács, A.D., Farkas, J.Zs., Perger, É. (2015). A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete. Tér és Társadalom, 29(1), 11-34.
Kovács, K. (2013). Területi, társadalmi hátrányok és beavatkozási politikák. – In: Kovács K. – Váradi M.M. (szerk.) Hátrányban vidéken. Budapest: Argentum Kiadó, 25-47.
Kovács, K., Váradi, M.M. (szerk.) (2013). Hátrányban vidéken. Budapest: Argentum Kiadó.
Kovács, Z. (1990). A határ menti területek központhálózatának átalakulása az első világháború utántól napjainking. Földrajzi Közlemények, 114:1-2, 2-16.
Kühn, M. (2014). Peripheralization: Theoretical Concepts Explaining Socio-Spatial Inequalities. European Plan-ning Studies. Retrieved from http://dx.doi.org/10.1080/09654313. 2013.862518
Kühn, M., Sommer, H. (2013). Periphere Zentren – Städte peripherisierten Regionen. Theoretische Zugänge, Hand-lungskonzepte und eigener Forschungsansatz. Leibniz-Institut für Regionalentwicklung und Strukturplanung, Erkner.
Lang, Th. (2011). Regional development issues in Central and Eastern Europe: shifting research agendas from a focus on peripheries to peripheralisation? In: Erőss Á. – Karácsonyi D. (eds.): Geography in Visegrad and Neigh-bour Countries. Budapest: Geographical Research Institute HAS, 57-64.
Lang, Th. (2015). Socio-economic and political responses to regional polarisation and socio-spatial peripheralisa-tion in Central and Eastern Europe: a research agenda. Hungarian Geographical Bulletin, 64(3), 171-185.
Lang, Th., Henn, S., Sgibnev, W., Ehrlich, K. (eds.) (2015). Understanding geographies of polarization and periph-eralization: perspectives from Central and Eastern Europe and beyond. (New geographies of Europe). Basingstoke: Palgrave Macmillan. XVI, 352.
Lettrich, E. (1976). Faluhálózatunk fő vonásai. Földrajzi Értesítő, 25(2-4), 313-319.
Marosi, S., Somogyi, S. (1990). Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Nagy, E. (2015). Discussing inequalities from the periphery. Hungarian Geographical Bulletin, 64(3), 167-170.
Nagy, E., Tímár, J., Nagy, G., Vekely, G. (2015). A társadalmi-térbeli marginalizáció folyamatai a leszakadó vidéki térségekben. Tér és Társadalom, 29(1), 35-52.
Nemes Nagy, J. (1998). A tér a társadalomkutatásban. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület. „Ember-Település-Régió”. Budapest.
Nogurea, J., Copus, A. (2016). Inner Peripheries: What are they? What policies do they need? Agriregionieuropa, 45 (12).
Rettberg, S. (2014). Peripheralization. The Making of Spatial Dependencies and Social Injustice. Geogr. Helv., 69, 213-214.
Tímár, J. (2014a). Deficiencies of well-being in marginalised rural spaces in Hungary from a feminist perspective. IGU 2014 Book of Abstracts. IGU regional conference. Kraków.
Tímár, J. (2014b). Társadalmi – területi marginalizáció, állami függőségek újratermelése perifériák lakóinak napi gyakorlataiban. VII. Magyar Földrajzi Konferencia: Miskolc-Lillafüred 2014.09.02–2014.09.04. Miskolc: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar, 4.
Tímár, J., Kovács, K., Váradi, M.M. (2015). A jól-lét deficit a hátrányos helyzetű kistérségekben. – In: Szirmai V. (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jól-lét felé. Székesfehérvár: Kodolányi János University, 269-284.
Torre, A., Rallet, A. (2005). Proximity and localization. Regional Studies, 39(1), 47-59.
Váradi, M.M. (2014). Szegénység és projektvilág. In: Nagy E. – Nagy G. (szerk.): Polarizáció–Függőség–Krízis – Eltérő térbeli válaszok. MTA KRTK RKI ATO Békéscsabai Csoport. Békéscsaba, 10-17.
Váradi, M.M. (2015). Szegénység, projektek, közpolitikák. Tér és Társadalom, 29(1), 69-96.
Wallerstein, I. (1974). The Modern World-System: Capitalist Agriculture and the Origins of the European World-Economy in the Sixteenth Century. New York: Academic Press.
Wallerstein, I. (1991). Geopolitics and Geoculture: Essays on the Changing World-System. Cambridge University Press.
Авторське право (c) 2018 Varga A., Karácsonyi D., Jeney L.
Цю роботу ліцензовано за Міжнародня ліцензія Creative Commons Attribution 4.0.
