Інтеграція циган як одна з найважливіших внутрішньополітичних проблем Угорщини
Ключові слова:
інтеграція, цигани, демографічний бум, освіта, безробіття, злочин, паралельне суспільство
Анотація
У статті охарактеризовано проблему інтеграції циган як однієї з найбільш чисельних етнічних меншин в Угорщині. Соціальна та економічна інтеграція циган, так звана «проблема циган», стала гострою політичною проблемою, що створює серйозний тиск на суспільство. Це пов’язано з відмінностями у рівні освіти, способі життя, з упередженістю більшості громадян щодо циган. Ці проблеми можуть розв’язуватися чи мінімізуватися за допомогою прискорення процесів інтеграції. Соціально-географічні дослідження циган можуть надати ефективний інструмент для ідентифікації та розв’язання даної проблеми.
Завантаження
##plugins.generic.usageStats.noStats##
Посилання
1. Bogdán, A. (2012): The Hungarian „Beás gypsies” identity and their language using – the third generation. – In: Roma populationon the peripheries of theVisegradcountries Integration issues and possible solutions, Didakt Kft., Debrecen, pp. 109-115.
2. Botlik, Zs. (2012): Cigányok (romák) Európában. – Földgömb 6, pp. 10-11.
3. Csalag, Zs. (1973): Etnikum? Faj? Réteg? Adalékok a „cigányság” fogalmához, Világosság, 1. sz.
4. Erdős, K. (1989): A magyarországi cigányság (1958).-In: Erdős Kamill cigánytanulmányai (Szerk. Vekerdi J.) A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai, Békéscsaba, pp. 42-56.
5. Ferge, Zs. (2001): A magyarországi szegénységről. – INFO-Társadalomtudomány 15., pp. 17-26.
6. Fónai, M. – Vitál, A. (2008): A tiszavasvári magyarcigány és oláhcigány lakosság szociális helyzete és egészségi állapota. – Falu 4, pp. 63-82.
7. Forray, R.K. (szerk.) (2000): Romológia-Ciganológia. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 314 p.
8. Glatz, F. (szerk.) (1999): A cigányok Magyarországon – Magyarország az ezredfordulón, MTA, Dabas Jegyzet Kft, AliPrint Bt., Budapest, 269 p.
9. Gyergyói, S. (szerk.) (1990): Kirekesztéstől a beilleszkedésig I.-II. kötet, Mozaik Kiadó Iroda, Piremon Nyomda, Debrecen, 691 p.
10. Hablicsek, L. (2007): Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére. – Demográfia 1, pp. 7-54.
11. Havas, G. (1982): A baranyai teknővájó cigányok – Cigányvizsgálatok (szerk. Andor M.) Művelődéskutató Intézet, Budapest.
12. Kemény, I. (1997) A magyarországi roma (cigány) népességről, Magyar Tudomány 6. sz., pp.644-656
13. Kemény, I. (2004): A magyarországi cigány népesség demográfiája.Demográfia, 3-4.
14. Kemény, I. (szerk.) (1976): Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó 1971-ben végzett kutatásokról, MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest, 40 p.
15. Kemény, I. – Janky, B. (2003): A cigány nemzetiségi adatokról. – Kisebbségkutatás, 2, pp. 309-315.
16. Kemény, I. – Janky, B. – Lengyel, G: (2004): A magyarországi cigányság 1971-2003. – Gondolat Kiadó, 192 p.
17. Kertesi, G. (2000): A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása 1984 és 1994 között. Közgazdasági Szemle, 5., pp. 406-443.
18. Kertesi, G. (2005): Roma foglalkoztatás az ezredfordulón – a rendszerváltás maradandó sokkja. Szociológiai Szemle, 2., pp. 57-87.
19. Kertesi, G. – Kézdi, G. (1998): A cigány népesség Magyarországon – Dokumentáció és adattár, Socio-typ., Budapest.
20. Kertesi, G. – Kézdi, G. (2009): Néhány adat a magyarországi roma népességről. Avialable at: http://hvg.hu/itthon/200908_Nehany_adat_a_magyarorszagi_roma_nepessegro?s=jobline, Letöltve: 2013. január 31.
21. Kocsis, K. – Kovács, Z. (1999): A cigány népesség társadalomföldrajza – Magyarország az ezredfordulón MTA, Budapest, pp. 13-19.
22. Lengyel, G. (2004): Részletek Tiszavasvári cigányságának népességleírásából. Kisebbségkutatás 2, pp. 316-343.
23. Molnár J. (2015): Néhány gondolat a magyarországi romák interkulturális stratégiájáról. – In: Geográfus körút (Keczeli L. – Kovács I. – Nezdei Cs. szerk.), Virágmandula Kft., Pécs, pp. 195-216.
24. Musinka, A. – Kolesárová, J. (2012): Situation of the Roma in Slovakia and their status in the contemporary Slovak Society. – In: Roma population the peripheries of theVisegradcountries (Edited by J. Pénzes and Zs. Radics). Didakt Kft., Debrecen, pp. 104-118.
25. A Magyarországon 1893. Január 31-én Végrehajtott Czigány Összeírás Eredményei. – Magyar Statisztikai Közlemények Új folyam IX. kötet. Athenaeum Társulat, Budapest, p. 59.
26. Pálóczi, Á. (2013): Main Social Issues Related to the Integration of Gypsiesin Borsod-Abaúj-Zemplén County. – In: Regional Development and Cross Border Cooperation, Editura UniversităŃii din Oradea, pp. 46-52.
27. Pénzes, J. – Pásztor, I.Z. (2014): Romák Magyarországon. A Földgömb, 11, szám pp. 17-18.
28. Süli-Zakar, I. (2012a): A cigányság integrációjának szociálgeográfiai alapjai (A roma népesség demográfiai robbanása és migrációja a XXI. századi Európa nagy kihívása) – In: Tiszteletkötet Dr. Kormány Gyula egyetemi magántanár 80. születésnapjára (Szerk.: Dr. Frisnyák S. – Dr. Kókai S.) – Nyíregyháza, pp. 255-271.
29. Süli-Zakar, I. (2012b): The question of the roma’s integrationin Europe and Hungary. – In: Roma population on the peripheries of the Visegrad Countries (Spatial Trends and Social Challenges) (Eds. J. Pénzes – Zs. Radics) – Debrecen, pp. 9-31.
30. Süli-Zakar, I. – Pálóczi, Á. – Szabó, D. (2012): Social geographical conditions for the integration of the Roma pop-ulation. – In.: Roma population on the peripheries of the Visegradcountries (Eds.: J. Pénzes – Zs. Radics) Debrecen, pp. 28-53
31. Süli-Zakar, I. – Czimre, K. – Pálóczi, Á. (2014): Social Frontiers between the Roma Minorities and Mainstream Populationin Southeast Europe (The Rough Ways of the Roma Integration) In.: EUROLIMES. Volume XVII., Oradea University Press, Oradea, pp. 146-168.
32. Süli-Zakar, I. (2015): A magyarországi cigányság népesség földrajzi vizsgálata. – In: Tiszteletkötet Dr. Gál András geográfus 60. születésnapjára, Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft., Nyíregyháza-Szerencs, pp. 531-553.
33. Tátrai, P. (2014): Etnikai folyamatok Magyarországon az ezredforduló után. – Területi Statisztika, 54 (5), pp. 506-523.
34. Virág, T. (2006): A gettósodó térség. Szociológiai Szemle, 1., pp. 60-76.
2. Botlik, Zs. (2012): Cigányok (romák) Európában. – Földgömb 6, pp. 10-11.
3. Csalag, Zs. (1973): Etnikum? Faj? Réteg? Adalékok a „cigányság” fogalmához, Világosság, 1. sz.
4. Erdős, K. (1989): A magyarországi cigányság (1958).-In: Erdős Kamill cigánytanulmányai (Szerk. Vekerdi J.) A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai, Békéscsaba, pp. 42-56.
5. Ferge, Zs. (2001): A magyarországi szegénységről. – INFO-Társadalomtudomány 15., pp. 17-26.
6. Fónai, M. – Vitál, A. (2008): A tiszavasvári magyarcigány és oláhcigány lakosság szociális helyzete és egészségi állapota. – Falu 4, pp. 63-82.
7. Forray, R.K. (szerk.) (2000): Romológia-Ciganológia. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 314 p.
8. Glatz, F. (szerk.) (1999): A cigányok Magyarországon – Magyarország az ezredfordulón, MTA, Dabas Jegyzet Kft, AliPrint Bt., Budapest, 269 p.
9. Gyergyói, S. (szerk.) (1990): Kirekesztéstől a beilleszkedésig I.-II. kötet, Mozaik Kiadó Iroda, Piremon Nyomda, Debrecen, 691 p.
10. Hablicsek, L. (2007): Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére. – Demográfia 1, pp. 7-54.
11. Havas, G. (1982): A baranyai teknővájó cigányok – Cigányvizsgálatok (szerk. Andor M.) Művelődéskutató Intézet, Budapest.
12. Kemény, I. (1997) A magyarországi roma (cigány) népességről, Magyar Tudomány 6. sz., pp.644-656
13. Kemény, I. (2004): A magyarországi cigány népesség demográfiája.Demográfia, 3-4.
14. Kemény, I. (szerk.) (1976): Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó 1971-ben végzett kutatásokról, MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest, 40 p.
15. Kemény, I. – Janky, B. (2003): A cigány nemzetiségi adatokról. – Kisebbségkutatás, 2, pp. 309-315.
16. Kemény, I. – Janky, B. – Lengyel, G: (2004): A magyarországi cigányság 1971-2003. – Gondolat Kiadó, 192 p.
17. Kertesi, G. (2000): A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása 1984 és 1994 között. Közgazdasági Szemle, 5., pp. 406-443.
18. Kertesi, G. (2005): Roma foglalkoztatás az ezredfordulón – a rendszerváltás maradandó sokkja. Szociológiai Szemle, 2., pp. 57-87.
19. Kertesi, G. – Kézdi, G. (1998): A cigány népesség Magyarországon – Dokumentáció és adattár, Socio-typ., Budapest.
20. Kertesi, G. – Kézdi, G. (2009): Néhány adat a magyarországi roma népességről. Avialable at: http://hvg.hu/itthon/200908_Nehany_adat_a_magyarorszagi_roma_nepessegro?s=jobline, Letöltve: 2013. január 31.
21. Kocsis, K. – Kovács, Z. (1999): A cigány népesség társadalomföldrajza – Magyarország az ezredfordulón MTA, Budapest, pp. 13-19.
22. Lengyel, G. (2004): Részletek Tiszavasvári cigányságának népességleírásából. Kisebbségkutatás 2, pp. 316-343.
23. Molnár J. (2015): Néhány gondolat a magyarországi romák interkulturális stratégiájáról. – In: Geográfus körút (Keczeli L. – Kovács I. – Nezdei Cs. szerk.), Virágmandula Kft., Pécs, pp. 195-216.
24. Musinka, A. – Kolesárová, J. (2012): Situation of the Roma in Slovakia and their status in the contemporary Slovak Society. – In: Roma population the peripheries of theVisegradcountries (Edited by J. Pénzes and Zs. Radics). Didakt Kft., Debrecen, pp. 104-118.
25. A Magyarországon 1893. Január 31-én Végrehajtott Czigány Összeírás Eredményei. – Magyar Statisztikai Közlemények Új folyam IX. kötet. Athenaeum Társulat, Budapest, p. 59.
26. Pálóczi, Á. (2013): Main Social Issues Related to the Integration of Gypsiesin Borsod-Abaúj-Zemplén County. – In: Regional Development and Cross Border Cooperation, Editura UniversităŃii din Oradea, pp. 46-52.
27. Pénzes, J. – Pásztor, I.Z. (2014): Romák Magyarországon. A Földgömb, 11, szám pp. 17-18.
28. Süli-Zakar, I. (2012a): A cigányság integrációjának szociálgeográfiai alapjai (A roma népesség demográfiai robbanása és migrációja a XXI. századi Európa nagy kihívása) – In: Tiszteletkötet Dr. Kormány Gyula egyetemi magántanár 80. születésnapjára (Szerk.: Dr. Frisnyák S. – Dr. Kókai S.) – Nyíregyháza, pp. 255-271.
29. Süli-Zakar, I. (2012b): The question of the roma’s integrationin Europe and Hungary. – In: Roma population on the peripheries of the Visegrad Countries (Spatial Trends and Social Challenges) (Eds. J. Pénzes – Zs. Radics) – Debrecen, pp. 9-31.
30. Süli-Zakar, I. – Pálóczi, Á. – Szabó, D. (2012): Social geographical conditions for the integration of the Roma pop-ulation. – In.: Roma population on the peripheries of the Visegradcountries (Eds.: J. Pénzes – Zs. Radics) Debrecen, pp. 28-53
31. Süli-Zakar, I. – Czimre, K. – Pálóczi, Á. (2014): Social Frontiers between the Roma Minorities and Mainstream Populationin Southeast Europe (The Rough Ways of the Roma Integration) In.: EUROLIMES. Volume XVII., Oradea University Press, Oradea, pp. 146-168.
32. Süli-Zakar, I. (2015): A magyarországi cigányság népesség földrajzi vizsgálata. – In: Tiszteletkötet Dr. Gál András geográfus 60. születésnapjára, Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft., Nyíregyháza-Szerencs, pp. 531-553.
33. Tátrai, P. (2014): Etnikai folyamatok Magyarországon az ezredforduló után. – Területi Statisztika, 54 (5), pp. 506-523.
34. Virág, T. (2006): A gettósodó térség. Szociológiai Szemle, 1., pp. 60-76.
Опубліковано
2016-07-01
Цитовано
Як цитувати
Süli-Zakar, I., Pálóczi, Ágnes, & Kóti, T. (2016). Інтеграція циган як одна з найважливіших внутрішньополітичних проблем Угорщини. Часопис соціально-економічної географії, 20(1), 109-120. https://doi.org/10.26565/2076-1333-2016-20-20
Розділ
Наукові повідомлення
