The attitude of the Transcarpathian population toward religion and the perception of religious tourism
Abstract
The article examines the religiosity of the Transcarpathian population and its attitudes toward religious tourism as a promising direction for regional tourism development. The historical multi-confessional and multi-ethnic character of Transcarpathia has shaped a rich sacral landscape, including unique Rusyn wooden churches, medieval temples, and pilgrimage sites, which together form a substantial basis for religious tourism. The empirical foundation of the study is a questionnaire survey conducted among 515 residents, allowing the authors to assess levels of religiosity, participation in religious trips, awareness of sacral heritage, and readiness to engage in organized religious tours.
The findings show that over 96% of respondents consider themselves religious, with more than half regularly attending church services and participating in pilgrimages. However, public awareness of key sacral attractions remains low. The study identifies infrastructural limitations and insufficient promotion of religious tourism resources as the main barriers to further development. At the same time, the strong local interest in religious travel, combined with the unique cultural heritage and the growing global demand for non-mass, authentic tourist experiences, indicates significant prospects for the post-war development of religious tourism in the region.
Downloads
References
Gyuricza, L., & Bazsika, E. (2017). Népi kultúra a turizmusban. In A. Aubert, L. Gyuricza, & Zs. Huszti (szerk.), A kultúra turizmusa, a turizmus kultúrája (pp. 75-89). Publikon Kiadó, IDResearch Kft., Pécs.
Berghauer, S. (2012). A turizmus, mint kitörési pont Kárpátalján (?) – Értékek, remények, lehetőségek Ukrajna legnyugatibb megyéjében: PhD-értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Sass, E. (2019). A kárpátaljai Beregvidék falusi turizmusának helyzete és fejlődési lehetőségei: PhD-értekezés. Pécs: PTE TTK, Földtudományok Doktori Iskola, 206 p.
Tarpai, J. (2013). A természeti és társadalmi erőforrások szerepe Kárpátalja turizmus-fejlesztésében és hatása a területfejlesztésre: PhD-értekezés. Pécs: PTE TTK.
Tóth, A. (2024). A vallás és a turizmus kapcsolódási pontjai Kárpátalján a turisztikai termékfejlesztés tükrében: PhD-értekezés, kézirat. Pécs: PTE TTK, Földtudományok Doktori Iskola.
Molnár J., & Molnár D.I. (2005). Kárpátalja népessége és magyarsága a 2001. évi ukrajnai népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász: PoliPrint Kiadó.
Molnár, J. (2009). Vallási megoszlás. In: BARANYI B. (szerk.). Kárpátalja. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja, p. 207-209.
Molnár, D.I. (2018). Perifériáról perifériára: Kárpátalja népessége 1869-től napjainkig. Budapest: Kalligram, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet, 182 p.
Kocsis, K. (2016). A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza (10–21. század). In: GÁL A. et al. (szerk.). A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza. Nyíregyháza–Szerencs.
Kocsis, K., & Tátrai P. Vallás. (2021). In: KOCSIS K. (főszerk.). Magyarország Nemzeti Atlasza – Társadalom. Budapest : CSFK Földrajztudományi Intézet,. p. 78-83.
Kovalchuk, A.S. (2003). Geography of Religion in Ukraine. Lviv: Publishing Center of the Ivan Franko National University of Lviv, 308 p.
Kostashchuk, I. (2018). Geography of Religion as Social-Geographic Science. Scientific Bulletin of the Lesya Ukrainka Eastern European National University. Economic and Social Geography, 3 (376).
Tátrai, P. et al. (2018). A kárpátaljai magyarok lélekszáma és a népesedésüket befolyásoló tényezők a SUMMA 2017 felmérés alapján. Kisebbségi Szemle. III. évf., 3. sz. Debrecen: Kapitális Nyomdaipari Kft. p. 7-34.
Kashka, M. (2017). Analysis of the current state of development of religious tourism in Transcarpathia. In: Trends in the development of the tourism industry in the context of globalization. Uzhhorod, p. 155-158.
Mashika, H. (2023). The current state of development of religious tourism in the Transcarpathian region. In: Sacred and tourism. Kyiv: Geoprint, p. 230-232.
Medvid, L. (2011). Religious tourism as one of the directions of development of the tourism industry of the Transcarpathian region. In: Recreational potential of Precarpathia. Ivano-Frankivsk–Yaremche, p. 360-365.
Milashovka-Udovenko, A. (2013). Role and place of excursion activity in development of religious tourism in Transcarpathia. Scientific bulletin of UNFU, 2, 124-129.
Szirohman, M. (2008). Fifty-five wooden churches of Transcarpathia [Kárpátalja ötvenöt fatemploma]. Lviv: Gran T.
Kollar, T. (2013). (szerk.). Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig. Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és Kárpátalján. Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft., 449 p.
Gönczi, A. (2008). Ruszin skizmatikus mozgalom a XX. század elején. PoliPrint Kiadó, Ungvár.
Fényes, E. (1851). Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leíratik. Nyomatott Kozma Vazulnál Pesten.
Kepecs, J. (2000). Kárpátalja településeinek vallási adatai (1880-1941). Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Sebők, L. (2005). Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai. TLA Teleki László Intézet.
Tóth, A., & Gyuricza, L. (2021). A kárpátaljai ruszin fatemplomok idegenforgalmi hasznosításának lehetőségei. In K. Szalai, T. Rátz, & G. Michalkó (szerk.), VIII. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium. Budapest.
Horváth, Z. Gy. - Kovács S. (2002). Kárpátalja kincsei. Budapest, Masszi Kiadó és Romantika Kiadó.
Copyright (c) 2025 Toth A., Sass E., Olah N.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
