The dimensions of peripherization from the viewpoint of the development policy through the example of a Hungarian periphery, the Encs district
Abstract
During the last decades many financial and other typed supports were spent for the rise of the peripheries by both the international (European) and the state development policies. However, these efforts actually are often unable to reverse the backwardness of the most disadvantaged districts. Thus the issue of peripherization is an appreciating subject of also the contemporary geographic studies. In this article we aim to analyse the different faces of the peripherization (the spatial marginalization). It is a key question what kind of factors hide behind the reproduction of the peripheries.
According to some critical, neo-Marxist approaches, the peripheral existence is not a predestined situation, ‘periphery as destiny’ (Kühn, M. 2014), but a resultant of dynamic processes, the peripherization, which is reversible. The peripheries should not remain necessarily as peripheries. According to our experiences based on the example of a real Hungarian periphery, the Encs district with a typical pathway development, we would like to call the attention for the area- and dimension-specific character of the peripherization. It is argued that there are two types of peripherization; processes originated from spatial (potential) and local causes. The previous one is inevitable due to its geographic frames, the development policy can hardly do anything with it, only trying to reduce, compensate the initial handicaps through e.g. infrastructural investments, which have huge social costs. Nevertheless, the regional policy can do something with the latter, the local causes! Even a relative small district could be heterogeneous at intraregional level from the viewpoint of the peripherization. Furthermore, the lagging behind varies in different dimensions too. The success of the de-peripherization depends on some local factors (e.g. creative utilization of the supports and systematic settlement policy by the local mayors). However, the structural mismatches (e.g. not an adequate development policy for the ability for absorption of the supports) plays also a crucial role result in the reproduction of the peripheries.
Downloads
References
Beluszky, P. (1979). Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településeinek típusai (Településformáló folyamatok a megye falusi térségeiben). Földrajzi Értesítő, 28 (3-4), 339-370.
Beluszky, P., Sikos, T.T. (1982). Magyarország falutípusai. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutató Intézet.
Beluszky, P., Sikos, T.T. (2007). Változó falvaink a magyarországi falvak típusai a harmadik évezred kezdetén. Tér és Társadalom, 21(3), 1-29.
Balogh, P. (2012). Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? – Az EU-források felhasználásának gazdaságszociológiai elemzése, PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitika Intézet, 284.
Bernt, M., Bürk, T., Kühn, M., Liebmann, H., Sommer, H. (2010). Stadtkarrieren in peripherisierten Räumen. Problemstellung, theoretische Bezüge und Forschungsansatz. Working Paper. Leibniz-Institut für Regionalentwick-lung und Strukturplanung. Erkner.
Benedek, J., Moldovan, A. (2015). Economic convergence and polarisation: towards a multi-dimensional approach. Hungarian Geographical Bulletin, 64(3), 187-203.
Bernt, M., Liebmann, H. (2013). Peripherisierung, Stigmatisierung, Abhängigkeit? Deutsche Mittelstädte und ihr Umgang mit Peripherisierungsprozessen. – Wiesbaden: Springer.
Csatári, B. (2000a). Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására. In: Dövényi Z. (szerk.): Alföld és nagyvilág, Tanulmányok Tóth Józsefnek. Budapest: MTA FKI, 151-168.
Csatári, B. (2000b). A magyarországi kistérségek vidékiség-kritériumai – Magyarország területi szerkezete és foly-amatai az ezredfordulón. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 193-217.
Csatári, B. (2004). A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. Tér és Társadalom, 18(6), 532-543.
Csatári, B., Farkas, J. (2006). A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása, különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira. Tér és Társadalom, 20(4), 97-109.
Dövényi, Z. (2010). Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Intézet, Budapest.
Enyedi, Gy. (1977). A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon. Földrajzi Értesítő, 26(1), 67-85.
ESPON (2013). Inner Peripheries: a socio-economic teritorial specificity. Geographic specificities and Development Potentials in Europe. Applied research final report 14/01/2013. ESPON, University of Geneva. (https://www.espon.eu/export/sites/default/Documents/Projects/AppliedResearch/GEOSPECS/FR/GEOSPECS_Final_Report_inner_peripheries_v14.pdf)
Farkas, T. (2001). Együttélés a Kegyetlen térségében. Budapest: Pro Professione Közhasznú Társaság, 23.
Farkas, T. (2002). Helyi társadalom a Kegyetlen kistérségben. A Falu (3), 42-49.
Fertő, I., Varga, Á. (2015). A jóllét területi különbségei Magyarországon: egy lehetséges térségfejlettségi index alkalmazása. Statisztikai Szemle, 92(10), 1-18.
Fisher-Tahir, A., Naumann, M. (eds.) (2013). Peripheralization. The Making of Spatial Dependencies and Social Injustice. – Springer VS.
G. Fekete É. (2001). Aprófalvak az ezredfordulón. A Cserehát–Hernád–Bódva vidék. In: Dormány G. – Kovács F. – Péti M. – Rakonczai J. (szerk.): A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Földrajzi Konferencia, Szeged, 1-15.
Jablonszky, Gy. (2011). Területi forrásallokációs vizsgálatok. Tematikus füzetek, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Monitoring Főosztály. – Budapest: NFÜ.
Jeney, L. (2007). Dualitások az Európai Unió nagyváros hálózatának fejlettségében az ezredfordulón. Tér és tár-sadalom, 21(4), 155-178.
Jeney, L. (2014). Geographic Differences in the Long-term Demographic Processes of the Settlements of the North Hungarian Border Region. Cross-Border Review, 1(1), 37-53.
Jeney, L., Varga, Á. (2016). A felzárkóztatás eredményei és kudarcai az Encsi járásban. Területi Statisztika, 56(2), 183-208.
Karácsonyi, D. (2008). A kelet-európai sztyep és a magyar Alföld mint frontier területek. Földrajzi Értesítő LVII. évf. 1-2. füzet. pp. 185-211.
Keim, K-D. (2006). Peripherisierung ländlicher Räume. Essay. Aus Politik und Zeitgeschichte, 37, 3-7.
Keim, K-D. (2007). Regionalpolitische Antworten auf die Peripherisierung ländlicher Räume. Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften: Berichte und Abhandlungen, 13, 35-42.
Kovács, A.D., Farkas, J.Zs., Perger, É. (2015). A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete. Tér és Társadalom, 29(1), 11-34.
Kovács, K. (2013). Területi, társadalmi hátrányok és beavatkozási politikák. – In: Kovács K. – Váradi M.M. (szerk.) Hátrányban vidéken. Budapest: Argentum Kiadó, 25-47.
Kovács, K., Váradi, M.M. (szerk.) (2013). Hátrányban vidéken. Budapest: Argentum Kiadó.
Kovács, Z. (1990). A határ menti területek központhálózatának átalakulása az első világháború utántól napjainking. Földrajzi Közlemények, 114:1-2, 2-16.
Kühn, M. (2014). Peripheralization: Theoretical Concepts Explaining Socio-Spatial Inequalities. European Plan-ning Studies. Retrieved from http://dx.doi.org/10.1080/09654313. 2013.862518
Kühn, M., Sommer, H. (2013). Periphere Zentren – Städte peripherisierten Regionen. Theoretische Zugänge, Hand-lungskonzepte und eigener Forschungsansatz. Leibniz-Institut für Regionalentwicklung und Strukturplanung, Erkner.
Lang, Th. (2011). Regional development issues in Central and Eastern Europe: shifting research agendas from a focus on peripheries to peripheralisation? In: Erőss Á. – Karácsonyi D. (eds.): Geography in Visegrad and Neigh-bour Countries. Budapest: Geographical Research Institute HAS, 57-64.
Lang, Th. (2015). Socio-economic and political responses to regional polarisation and socio-spatial peripheralisa-tion in Central and Eastern Europe: a research agenda. Hungarian Geographical Bulletin, 64(3), 171-185.
Lang, Th., Henn, S., Sgibnev, W., Ehrlich, K. (eds.) (2015). Understanding geographies of polarization and periph-eralization: perspectives from Central and Eastern Europe and beyond. (New geographies of Europe). Basingstoke: Palgrave Macmillan. XVI, 352.
Lettrich, E. (1976). Faluhálózatunk fő vonásai. Földrajzi Értesítő, 25(2-4), 313-319.
Marosi, S., Somogyi, S. (1990). Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Nagy, E. (2015). Discussing inequalities from the periphery. Hungarian Geographical Bulletin, 64(3), 167-170.
Nagy, E., Tímár, J., Nagy, G., Vekely, G. (2015). A társadalmi-térbeli marginalizáció folyamatai a leszakadó vidéki térségekben. Tér és Társadalom, 29(1), 35-52.
Nemes Nagy, J. (1998). A tér a társadalomkutatásban. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület. „Ember-Település-Régió”. Budapest.
Nogurea, J., Copus, A. (2016). Inner Peripheries: What are they? What policies do they need? Agriregionieuropa, 45 (12).
Rettberg, S. (2014). Peripheralization. The Making of Spatial Dependencies and Social Injustice. Geogr. Helv., 69, 213-214.
Tímár, J. (2014a). Deficiencies of well-being in marginalised rural spaces in Hungary from a feminist perspective. IGU 2014 Book of Abstracts. IGU regional conference. Kraków.
Tímár, J. (2014b). Társadalmi – területi marginalizáció, állami függőségek újratermelése perifériák lakóinak napi gyakorlataiban. VII. Magyar Földrajzi Konferencia: Miskolc-Lillafüred 2014.09.02–2014.09.04. Miskolc: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar, 4.
Tímár, J., Kovács, K., Váradi, M.M. (2015). A jól-lét deficit a hátrányos helyzetű kistérségekben. – In: Szirmai V. (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jól-lét felé. Székesfehérvár: Kodolányi János University, 269-284.
Torre, A., Rallet, A. (2005). Proximity and localization. Regional Studies, 39(1), 47-59.
Váradi, M.M. (2014). Szegénység és projektvilág. In: Nagy E. – Nagy G. (szerk.): Polarizáció–Függőség–Krízis – Eltérő térbeli válaszok. MTA KRTK RKI ATO Békéscsabai Csoport. Békéscsaba, 10-17.
Váradi, M.M. (2015). Szegénység, projektek, közpolitikák. Tér és Társadalom, 29(1), 69-96.
Wallerstein, I. (1974). The Modern World-System: Capitalist Agriculture and the Origins of the European World-Economy in the Sixteenth Century. New York: Academic Press.
Wallerstein, I. (1991). Geopolitics and Geoculture: Essays on the Changing World-System. Cambridge University Press.
Copyright (c) 2018 Varga A., Karácsonyi D., Jeney L.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
